A kőrisfa mint az újjászületés szimbóluma

A kelták a kőrist társították a márciushoz, amikor a természetben varázslatos alkímiai folyamatok játszódnak le, ahogy elhagyjuk a tavaszi napfordulót és a fák ébredni kezdenek a tél hamvaiból.

Az Életfa szimbolikáját is a kőrishez kötik: míg gyökerei az alvilágba ereszkednek mélyen, ágai pedig a mennyei szférákat tartják,  a földi világgal középen. A kelta mitológiában az örök újjászületés képe, amely a múlt-jelen-jövő folyamatosan pörgő kerekében az Élet egyik alapelvét jelképezi: az Idő végtelen áramát, halál-újjászületés-élet-halál-újjászületés körforgásában.

Nem csak az eget és a földet de a mikro- és makrokozmoszt a magánélet kis világát és a külvilágot is összeköti. Ahogy fent, úgy lent. Üzenete, hogy minden mindennel össze van kötve, kapcsolódva számtalan más létformához, ahogy a földi, anyagi sík is elválaszthatatlanul összefonódik a spirituális világokkal, ahogy az én a kozmosz képe. Ahonnan látni a tettek láncolatait, az élet nagyobb összefüggéséből szemlélve. Ha kőrissel találkozunk, ez a mágikus fa mindig emlékeztet arra, hogy emberi létformánk mennyire hasonlóan áll benne az élet folyamában: gerincünkkel a föld és ég között. A fa tövében a sors istennői, az idő aspektusai fonják-szövik az élet fonalát. Ez a három nőalak minden mitológiának fontos szereplője.

A Nornák:

A Nornák (ó-skandináv nornir) a sors istennői a skandináv mitológiában.

A három legfontosabb, és név szerint is ismert norna Urd, Verdandi és Skuld (Urðr, Verðandi és Skuld), akik ebben a sorrendben képviselték a múltat, a jelent és a jövőt. Etimológiailag a következő izlandi szavakból származnak:  balsors, teremtés és szükség
Az idő múlásához kötni őket valószínűleg egy későbbi keresztény hozzáalakítás az Európában ismertebb római megfelelőikhez, a Párkákhoz. A prózai Edda szerint számtalan kisebb norna van, akik végigkísérnek minden embert a születésétől a haláláig és közben alakítják a sorsát. Egyesek szerint kezdetben Urd volt az egyedüli sorsistennő.
A Nornák csarnoka az Urd forrásánál (a sors forrása), az Yggdrasil gyökereinél van. Ők öntözték az óriás kőrisfát a forrás vizével, hogy az ki ne száradjon. Minden élő sorsát ők döntötték el, mivel ők fonták a sors fonalait. A leírások arra utalnak, hogy a skandinávok fatalisták voltak, és ugyanúgy, mint a görögöknél, a nornák fonták az istenek sorsfonalait is. Azt még nekik sem árulták el, hogy milyen hosszú lesz egy fonal és melyik más fonalakkal szövődik össze. A Nornák görög megfelelői a Moirák, míg a római a Párkák.

A völva jövendölése (Edda):

Tudok egy kőrist,
neve Yggdrasil,
szép szál fehér fa,
nedvesség fürdeti.
Harmatot hullat
völgy-ölekbe:
örökzölden Urd
forrása felett áll.

Onnét e lányok,
titkok tudói,
hárman a tóból,
a fa tövéből
Egyik neve Urd,
másiké Verdandi
- rúnákat róttak -,
Szkuld a harmadik,
tettek törvényt, 
életre, halálra:
emberfiának 
sorsot mondtak

A kőrisfa ősi mondáiból:

A világfát, vagy Életfát Yggdrasil-nek hívják a viking mitológiában. Yggdrasil egy óceáni szigeten áll olyan mélyen ahol a Világkígyó fekszik. Ennek a kőrisnek a törzse az égbe nyúlik, eléri a mennyei szférákat, míg ágai szétterjednek a Földön minden irányban. Gyökerei pedig az alvilági mélységekbe hatolnak. Egy mókus hírvivőként fel-le futkos a törzsön és a mélyben lévő kígyók üzeneteit viszi a fa lombkoronájában élő sashoz. Szarvasok és őzek esznek leveleiből, kiknek agancsai a világ folyóivá áramlanak. A fa által táplált mágikus kecske tőgyeiből nem tej, hanem mézsör ered az Odin Nagy Csarnokában élő harcosok számára. Az istenek gyülekezetüket pedig a lombkorona védelme alatt tartják. Odin, a vikingek leghatalmasabb istene erre a fára akasztotta fel magát áldozati megpróbáltatásként, egy szemét pedig hollóknak adta. Így látomásokhoz és mágikus erőhöz jutott: a rúnák mély bölcsességébe kapott beavatást.
Ő és Thor, a mennydörgés istene a kőrisből készítettek mágikus lándzsát. A halálos lándzsák mind kőrisből készültek.
A Gael-ek, mint a vikingek, szintén mágikus, védelmező erőt láttak a kőrisben, amelyet ők uisinn-nek írtak. Írország öt védelmező és vezérlő fája közül az egyik a kőris. A kőris a második legelterjedtebb és népszerűbb az ír erdőkben. A tavasz tisztaságát őrzik a hagyomány szerint. Angliában pedig gyakori helyiségnév.

A brit néphagyományban a kőris a védelem és a gyógyítás fája, kiemelten a gyermekek egészségét támogató szent növény. Az újszülötteknek gyakran kőris-kivonatot adtak, a gyenge és beteg csecsemőket pedig kőrisfa hasadékába fektették. Miután a gyermek meggyógyult a hasadékot befonták - és a gyermek egy életre bensőséges viszonyba került az "ő Kőrisfájával"

Annwn-től:

"A kőris (Fraxinus excelsior) egy a szent fák közül, mind a kortárs, mind az ős között is. Gyakran említik versekben is: "tölgy, kőris és galagonya által", áldáskor használják, amikor az erőt fel akarják tölteni. A druidák úgy hitték, a tölgy férfi energiával rendelkezik, a galagonya pedig nőivel, a kőris pedig ennek a két fának az egyensúlya. A folklórban hittek abban, hogy a tündérek tudnak társalogni a halandókkal ott, ahol 3 kőris együtt nő. A régi írek a kőrist "nin"-nek hívták és az ogham ábécében az "N" betűt kapcsolták hozzá. 

Néprajz és Mítoszok:

A folklórban és a mitológiában a kőrist sok istennel kapcsolják össze: Uránusszal, Poszeidónnal, Thorral, Ódinnal, Oceanusszal, Nemezissel, Marssal és Gwydionnal. A görög istennő, Nemezis szállította a kőriságakat a jóslás eszközeként az isteni igazságszolgáltatásban, az isteni büntetéseknél. A jelkép rendszerben szintén jelen van, ő a 8 küllőjű kerék, a szoláris év. A kerék jelképezi még a Fatákat, a sors istennőit, akik szolgáltatják az igazságot a kőrisfa alatt és által, kimérik a boldogságot vagy a bajt és garantálják, hogy a szerencse nem csak néhányunknak adasson meg. Bárki, aki kőrist áldoz nekik, megkönnyítik az életét. Nemezis kőrisfából készült korbáccsal szolgáltat igazságot. 
A későbbi görög mondákban Nemezist Andrasteiaval azonosították, Oceanusz tengeristen lányával, az "esőcsináló" kőrisfa istennőjével. Ebben az aspektusában a korbács a rituális fenyítés eszközévé vált, hogy elhozzák a gyümölcsözést és a termékenységet a fák és a búza közt. Ez a kapcsolat Andrasteiaval összekötötte a zivatarokkal, ami vízzel látja el a földet és termékennyé teszi a talajt. A kőrisfa, úgy mondják, vonzza a villámokat. Mint a kőriság, a kerék és a korbács Nemezis almaágat ad a hősöknek jutalmul. 
A kőrisfát asszociálják a jövendöléssel, jóslással és az inspirációval.  
Istenei: Uránusz, Poszeidón, Thor, Odin, Neptunusz, Nemezis, Mars és Gwydion. Neme hímnemű. Uralkodó bolygója a Nap, Az eleme a tűz. Védelemre, jómód előidézésére, jövendölésre, gyógyításra és a tengeri, vízi varázslatokra használják.

Gyógyító felhasználásuk:

A kőris kérgét használják keserű toniknak és erősítőnek, úgy tartják, hogy hasznos, ha ismételjük fogyasztását. Jó váltóláz ellen. A leve szagtalan, bár a kissé keserű. Megfontoltan használjuk a máj és a lép elzáródásaikor, és szintén jó a reumás fájdalmakra. 
A levelei hashajtó és hánytató hatásúak és használják a modern gyógyászatban is a hashajtóknál. A levelek főzetét (1 unciát fél liter vízbe) minden 24 órás periódusban kell adni. A párlat jó a kövérség ellen is, minden reggel kell belőle inni, hogy hasson. Fehérborral keverve az ital feloldja a köveket és gyógyítja a sárgaságot. A leveleket júniusban gyűjthetjük, aztán kiszárítva és porrá őrölve tárolhatjuk jól záródó üvegben. Sok részén a Földnek a levél a marhák etetésére szolgál, ha ősszel már kevés a fű, de ha a tehenek esznek a levélből vagy hajtásból, akkor a vajuk avas lesz. 
Különböző kőrisek gyümölcsei több aktivitást igényelnek a kéregnél, vagy a leveleknél. A régi orvosok nagyra értékelték és a lehangoltságot kezelték vele. Vékonyabb ágai kérgéből pedig reuma és ízületi bántalmak elleni teát készítenek. A termő fák beszárított cukros nedve hashajtó hatású gyógyszert szolgáltat. "

A kőris fája igen erős ám rugalmas is egyben, összekötve minden fánál több terhet elbír. Kocsikat, szekereket készítettek belőle, szerszámokhoz és fegyverekhez használták fáját. Ezen kívül máig az egyik legalkalmasabb tüzelésre, mivel sokáig égve intenzív hőt ad le, mindegy hogy száraz vagy még zöld. Gyökerei igen mélyre hatolnak és szintén erős, áthatolhatatlan fonadékkal kapaszkodnak a földbe, így a kőris mellett nehezen él meg más fásszárú.

Források: wikipédia
                Liz and Colin Murray: The Celtic Tree Oracle 
                Paul Kendall
                Annwn

Képek: Silvana Massa, Jen Delyth, Vanessa Card